Intézménymutató:
Magyarorszag Kormanya /mindenkori magyar kormany/
1992. május 7.
A spanyolországi szenátus küldöttsége máj. 6-án látogatott Kolozsvárra, ahol Funar polgármester fogadta őket. A baszk képviselő beszélt a minden tantárgyat anyanyelven tanító baszk iskolákról, a különálló baszk nyelvű állami és magánjellegű egyetemi oktatásról és megkérdezte, hogyan él együtt itt a román és magyar nyelv. Funar polgármester kifejtette, hogy a magyarok - az ezer éve idejött vándornép - a hunoktól származik, az RMDSZ az egyetlen etnikai párt a világon, a magyar tanárok és tanulók elkergették egyes iskolák román tanulóit, továbbá a magyar kormány Erdélyt Magyarországhoz akarja csatolni. /(baló): Spanyol parlamenti küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./
1992. május 23.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere máj. 22-i sajtótájékoztatóján dühödten magyarellenes hangot használt. Nyugati újságíróknak válaszolva elmondta, hogy a magyaroknak nem volt elég ezer év, hogy civilizálódjanak, a magyar kormány revansista és ennek az aljas társaságnak a szolgálatában áll a hasonló mentalitású RMDSZ, normális polgármester nem engedte volna meg Nagyváradon az ünneplést stb., stb. A polgármester betiltotta a Portal Kft-t, mert kábeltelevíziós hálózatot akar kiépíteni és abba bármikor bekapcsolódhat Magyarország, az pedig veszélyes. /Makkay József: A magyarokat gyalázta a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1992. augusztus 19.
aug. 19-21. Budapesten megrendezték a Magyarok III. Világkongresszusát. /Előzmény: a Magyarok I. Világkongresszusa (Budapest, 1929. aug. 22.), 746 résztvevő, közülük 365 külföldi magyar, 172 egyesület képviseletében. A megnyitó beszédet báró Perényi Zsigmond mondta el. A résztvevőket Horthy Miklós is fogadta. A kongresszuson létrehozták az állandó apparátust, amely megindította a nagyszabású gazdasági és kulturális szervező munkát. Magyarok II. Világkongresszusa: Budapest, 1938. A fő referátumot Kozma Miklós volt miniszter tartotta. A megjelent 679 magyart Imrédy Béla miniszterelnök is fogadta. A résztvevők megalakították a Magyarok Világszövetségét./ Ez volt az előzménye annak, hogy aug. 19-én Budapesten, a Kongresszusi Központ zsúfolásig megtelt termében Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke nyitotta meg a magyarság nagy találkozóját, a Magyarok III. Világkongresszusát. Csoóri Sándor megnyitójában hangsúlyozta: "Történt, ami történt, de együtt a család. Lélekben mindenképpen. S ez a család maga a nemzet." "A magyarság számára ez az idő nem a kényelmes konferenciák ideje, hanem a föltámadásé. Nézzünk bárhova; létharcot folytat a magyarság Erdélyben, létharcot Szlovákiában, ugyanazt Kárpátalján és a Vajdaságban. Sőt legyünk komoran tárgyilagosak, azt folytat az anyaországban is." Csoóri a rossz megosztottságot említette, az egymásra kényszerített hatalmi harcot. "Az embernek egyre nagyobb kényszere támad kiáltani: Uraim, barátaim, a haza veszélyben van!" - Nehéz volt a találkozó létrehozása, sok volt a személyes csetepaté, de "a munka és az erkölcsi erőfeszítés nagy összehozó erő. Ezt bizonyították az előtalálkozók is, a tudósoké, a filozófusoké, a történészeké, az íróké, a vállalkozóké, az orvosoké, a fiataloké..." Csoóri Sándor emlékezetett arra, milyen érzelmi és politikai botrányt kavart a demokratikusan megválasztott kormány miniszterelnökének, Antall Józsefnek a kijelentése, hogy ő lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. "Harminc-negyven év nemzetietlen, fojtogató légköre után nem ez volt a legtermészetesebb vallomás, amely egy magyar államférfiból kiszakadhatott?" - tett fel a kérdést. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ezután a hallgatóság nagy tapssal és felállással köszöntötte a mikrofonhoz lépő Antall József miniszterelnököt. A kormányfő reagált arra, hogy Csoóri Sándor felidézte a kormányprogramban említett kijelentését, amelyet azóta sem bánt meg és ehhez tartja magát. - A magyarságnak nincs szüksége íróasztaloknál kitalált eredetmondákra, a magyarság ősrégi összetartozási tudata mindig megvolt, "mi mással magyarázható, hogy a XIII. században nekivág Julianus barát, nemcsak az őshaza megkeresésére, hanem elveszett véreink megtalálására." Ezért "bárhogyan alakuljon is a történelem, számunkra egy eszmei Magna Hungáriába mindenki beletartozik, éljen bárhol, legyen bármilyen állampolgár, vallja magát a magyar nemzet tagjának, vagy érezzen kettős kötöttséget az óhaza és az újhaza iránt becsülettel és tisztességgel, de itthon mindig otthont találjon." A magyarság mindig befogadó nemzet volt. - A magyar kormányt az alkotmány kötelezi a haza határain túl élő magyarokért felelősséget vállalni és mindent megtenni azért, hogy tarthassák a kapcsolatot ezzel az országgal. - Lemondtunk a határok erőszakos megváltoztatásának politikájáról, de ehhez az elvhez hozzátartozik, "hogy nem lehet az emberi jogokat kisebbségi jogok védelme nélkül elfogadni, és ne mondja senki azt, hogy a kisebbségi kérdés belügy." Politikai alapkövetelmény, "hogy a nemzetek és a nemzeti kisebbségek emberhez méltóan kell hogy éljenek azokkal a lehetőségekkel, amelyek nagyságrendjük, helyük szerint a kulturális autonómiától az önigazgatási autonómiáig terjed, vagy a személyi jogú autonómia elve alapján minden országban és mindenütt aszerint, hogy a körülmények és a magyarság heéyi képviselői ezt megkívánják." /Antall József beszéde: Pesti Hírlap, aug. 22./ Antall József beszéde utáni felszólalók: Ágoston András, a VMDK elnöke, Tőkés László püspök, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Teller Ede, ezután következett a Magyar Ifjúsági Világszövetség megalakulásának bejelentése. /Magyar Nemzet, aug. 21./ Ebédszünet után Csoóri Sándor elnöke beszámolója következett. Illyés Gyula mondta, hogy a magyarság évszázadok alatt felgyűlt gondjai olyan súlyosak, hogy csak lángelméknek szabad vele foglalkozni. Jelenünkre nem ugyanúgy érvényes az illyési tétel? Mindenünnen megoldhatatlannak látszó gondok néznek vissza ránk. - Miért gyűlölködünk? Hát hol van egy hiteles ember, aki föláll: meguntuk, vége a viszálynak. - Egy családban elég egyetlen veszélyeztetett személy, hát még ha mindegyik az. - Jó lenne, a ha a magyar kisebbségek nem külön-külön kezdenének harcolni jogaikért, hanem együtt. - Idehaza leglátványosabban a politizáló elit bukott meg, amely "szinte programszerűen igyekezett a nemzetet kiábrándítani saját magából." Hatásuk a legláthatóbban a hangadó egyetemisták életeszményén látszik: "Nemzet és magyar hagyományok? Olyasmik a szemükben, mint a megmosolyogni való madárijesztők a dombokon." - Az emigrációban élők pozitív szerepét is kifejtette. - A hazától függőség sokakat kirekeszt a nemzetből. - Kell lenni valamilyen összehangoló erőnek, egy szövetségnek, amely naponta figyelmeztet, a zavarodottság óráiban látni kell egymást. - Miért nem szerveztek Nyugaton jól működő világszövetséget? Becsületsértő megnyilatkozások hangzottak el: hatalomra török stb. A tavalyi alapok ingatagok voltak, a januári, februári fagyok megrepedeztették. Ezt közhírré kellett volna tenni, de a vezetőség 90 %-a úgy döntött, hogy ezt ne tegyék meg. - Most elkezdhetik fölépíteni kalákában a világszövetséget, akár több központtal, minél több egyéni taggal. Csoóri Sándor kifejtette a mozaik-nemzetről való elképzelését. /A Világszövetség több száma hozta a beszédeket, összefoglalása: Magyar Nemzet, aug. 21./ "Darabokra hullt nemzetünk tört cserepeit rakosgatjuk" - állapította meg Tőkés László püspök beszédében. "Értetlenül hallgatjuk és méltósággal visszautasítjuk az egykori bűnös nemzetnek kikiáltott magyarságunk lelkiismeretét továbbra is megterhelni szándékozó azon vádaskodásokat és rágalmakat, melyek az ártó nacionalizmus bélyegét akarják újból ránk sütni." Az egységről beszélt, mondván "elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire, és nem fog össze." /Világszövetség, aug./
1992. augusztus 19.
Magyar kormánynyilatkozat jelent meg a magyar kisebbségekről. "Közép-és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozataivá. Térségünkben a 20. század során olyan erő- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden polgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend és az államegység elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya." A "nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellentmondanak az ENSZ alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi kartának." "Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út." A Kárpát-medencében élő magyar közösségek "nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azokon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájukhoz szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómia-elképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet." /Kormánynyilatkozat a magyar kisebbségekről. = Új Magyarország, aug. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./
1992. augusztus 22.
Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. október 6.
Idén nem cirkáltak állig felfegyverzett kommandósok október 6-a alkalmából Aradon. Tokay György RMDSZ-képviselő mondott beszédet, majd Cristea Ilia aradi alpolgármester, Tokay György, Szőcs Géza RMDSZ-alelnök, Borbély Imre és Verestóy Attila az RMDSZ elnöksége nevében, a magyar kormány nevében Kodolányi Gyula államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében Bálint-Pataki József főtanácsos megkoszorúzták a 13 aradi vértanú emlékhelyét. Jelen volt több megyei RMDSZ-küldöttség, a Kölcsey Egyesület /Arad/, a Jelen aradi napilap szerkesztősége, az EMKE és más szervezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./ Kodolányi Gyulát a román határon figyelmeztették, hogy az elnökválasztás idején a román nép érzékenységét sérti a magyar kormányszintű koszorúzás. Ezért Kodolányi Gyula államtitkár csak az RMDSZ-székházban mondott el néhány gondolatot beszédéből. /Magyar Hírlap, okt. 7., Népszava, okt. 7./
1992. október 10.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1992. november 21.
Ady Endre emlékünnepség, érmindszenti zarándoklat /nov. 20-21/. Nov. 20-án Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban kezdődött az ünnepség, ökumenikus istentisztelettel, beszédet mondott - többek között - Tőkés László püspök és Reizer Pál szatmári katolikus püspök. Érdmindszenten folytatódott az emlékezés, koszorút helyezett el Katona Tamás államtitkár, a magyar kormány nevében, Zalatnay István a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá az RMDSZ, az EMKE, a MADISZ képviselői. Tőkés László beszédében arról szólt, hogy az egyházak hordozzák a legnagyobb felelősséget a magyar ifjúságért. A nemzeti egyetemességet hiányolta a magyar ifjúságban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24, nov. 25./
1993. január 5.
Jeszenszky Géza külügyminiszter nyilatkozott: megkapta Melescanu külügyminiszter válaszát, amelyben megerősítette meghívását egy romániai látogatásra. A békeszerződés garancia a határok tiszteletben tartása, s a magyar kormány többször megerősítette, hogy nincsenek területi követelései. A magyar fél a romániai magyar kisebbséget be akarja vonni az alapszerződés előkészítésébe, ahogy ez a német-román alapszerződésben megtörtént. /Füzes Oszkár: Interjú Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. = Népszabadság, jan. 5./
1993. január 14.
Funar polgármester a Román Nemzeti Egységpárt elnökeként követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, mivel az RMDSZ szerinte Budapestről irányított szervezet. Az RMDSZ és a magyar kormány titkos munkája nyomán megalakult Erdély Vezetésének Tanácsa. Funar kérte, ezügyben hívják össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, a parlament rendkívüli ülésszakát, továbbá szüntessék be a rádióban és a tévében az RMDSZ-re vonatkozó adásokat. /Funar követeli.= Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./ Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke Románia elnökéhez, kormányához, valamennyi politikai pártjához szóló üzenetében ismét a "magyar veszélyre" figyelmeztetett: az RMDSZ programja, kongresszusa a "román nép egysége és méltósága meggyalázása", az RMDSZ Erdély elszakítására készül. Ezért az RMDSZ-t be kell tiltani, törvényen kívül kell helyezni. Funar nyilatkozatának részleteit az Evenimentul Zilei napilap közölte. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Funar-hisztéria az RMDSZ harmadik kongresszusának előestéjén. = Magyar Nemzet, jan. 14./ Funar nyilatkozatát a bukaresti rádió kommentár nélkül sugározta jan. 12-én. /MTI/
1993. január 15.
Az első nap legnagyobb része a vendégek üdvözlő beszédeivel telt el. Tőkés László bevezetőjében kemény szavakkal ítélte el a romániai visszarendeződést, az egész országra kiterjedő intoleranciát, idegengyűlöletet, kisebbség-, illetve magyarellenességet és az antiszemitizmust. Az RMDSZ közösséget vállal a román ellenzékkel, " a románsággal együtt kívánja kivívni emberi, polgári és nemzetiségi jogait." Javaslatot tett a román nemzet és a romániai magyarság képviselőiből álló kerekasztal-konferenciára. A romániai magyarság a belső autonómiát meghirdető kolozsvári nyilatkozat valóra váltásával találja meg a kivezető utat a jelenlegi válságból. Domokos Géza, megerősítve, hogy visszavonul, elnöki felszólalásában rámutatott arra, hogy "nem lehetünk szabadok", ha a román nemzet diktatúrában él. A szövetségre leselkedő csapdákat a kifáradásban, a lemondásban, a beletörődésben és a valóságtól elszakadásban jelölte meg. Súlyos gond az RMDSZ vezetésében a személyeskedés, a szervezet gyenge pontja a gazdasági tevékenység. Sütő András betegsége miatt levéllel fordult a kongresszushoz. Ebben arra szólított fel mindenkit, hogy szabaduljon meg félelmeitől, ne tartson az egységért folytatott küzdelemtől. Kidolgozatlan a szövetség stratégiai programja. Helytelen Tőkés Lászlót voluntarizmussal vádolni. Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke hangsúlyozta, hogy pártja a nemzetközi dokumentumok szellemében viszonyul a kisebbségekhez, jogaik szavatolásához, mert ez nem irányul Románia szuverenitása ellen. Coposuhoz hasonló hangnemben beszélt a kongresszuson megjelent több román politikus is: Gheorghe Fulga, Brassó megye prefektusa, Vintila Bratianu, a Nemzeti Liberális Párt-Demokratikus Konvenció elnöke, Stelian Tanase a Polgári Szövetség nevében. Felszólaltak a szomszédos országok magyar szervezeteinek képviselői is, így Bálint Antal /Zenta, VMDK/, Kovács Miklós /KMKSZ/, Duray Miklós /Együttélés/. Entz Géza elmondta, hogy a magyar kormány szerint csak az új politikai mozgástérben létrejött magyar érdekvédelmi szervezetek hivatottak arra, hogy a határokon túli nemzetrészek legitim képviselői legyenek. /Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, Pesti Hírlap, Népszabadság, Új Magyarország, jan. 16./ /Entz Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16-17. - Kodolányi Gyula beszéde: Új Magyarország, jan. 19. - Sütő András levele: Új Ezred (Kolozsvár), jan. 15., Tőkés László beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Domokos Géza beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19., Szőcs Géza beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22., Tokay György beszéde: Orient Expressz (Bukarest), jan. 22./
1993. január 19.
Tabajdi Csaba, az MSZP parlamenti képviselője kijelentette, hogy a magyar kormány a kisebbségi politikusok közül eddig a radikálisokat támogatta, alapítványi és pénzügyi eszközökkel is direkt ráhatásra törekedett. Tabajdi szerint öröm, hogy az elfogadott dokumentumokban nem jelent meg a területi autonómia követelése. /A szocialisták szerint az RMDSZ-ben a pragmatikus vonal került előtérbe. = Magyar Hírlap, jan. 19./ Csóti György, a külügyi bizottság alelnöke visszautasította és alaptalapoknak nevezte Tabajdi vádjait: Tabajdi súlyosan vétkezett a romániai magyar kisebbség ellen, amikor pártpolitikai indíttatásból valótlanságok sorozatát állította". A magyar kormány nem avatkozott be a határon túli magyarság szervezeteinek ügyeibe. - A területi autonómia nemcsak nemzetközi fogalom, hanem valóság is. Egyébként Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője az RMDSZ kongresszusán a területi autonómiáról beszélt. /Sz. Sz.: Csóti György visszautasítja az MSZP vádjait. = Magyar Hírlap, jan. 20./
1993. február 20.
A magyar ellenzéki sajtó a szokásos hangon támadja a kormányt. Egy példa: Ágh Attila cikke. Már az első mondatából kiderül: "A kormányválság elmúlt ? megkezdődött az újabb kormányválság." A cikkíró szerint a válság az Antall-kurzus természetében rejtezik. Az Antall-kormány csak pótkormány? ilyen az egész írás /Ágh Attila: Antal apródjai. = Magyar Hírlap, febr. 20./
1993. február 27.
Febr. 27-én közleményt hoztak nyilvánosságra a magyar kormány és az RMDSZ febr. 26-i tárgyalásáról. A megbeszélés után kiadott közlemény rögzíti, hogy az RMDSZ küldöttsége a Határon Túli Magyarok Hivatalának meghívására tett látogatást Magyarországon az ország vezetőinél, a magas szintű kapcsolatok felújítására és kiterjesztésére. A magyar kormány örömmel üdvözli, hogy a brassói kongresszuson a belső önrendelkezés alapján újjászerveződött az RMDSZ. A felek megegyeznek abban, hogy a jövőben intézményesített kapcsolattartásra törekednek. "A magyar kormány nem avatkozik bele az RMDSZ politikájába, de mindenben messzemenően támogatja annak legitim törekvéseit és álláspontját. Ennek megfelelően üdvözli és elő kívánja segíteni a Szövetség, illetve a romániai magyarság belső önrendelkezésének és autonómia-tervezetének Románia törvényeivel és a nemzetközi jogszabályokkal egyező megvalósítását. Magyarország hathatósan támogatni kívánja a romániai magyar társadalomnak politikai, gazdasági, polgári, kulturális, egyházi és tanügyi fejlődését. Erre nézve a felek javaslat-csomag megvalósításában állapodtak meg." A felek mindent megtesznek a magyar-román államközi alapszerződés, továbbá egy államközi kisebbségvédelmi megállapodás megkötése érdekében, másfelől szorgalmazzák a magyarországi kisebbségvédelmi törvény és a romániai nemzetiségi statútum elfogadását. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2., RMDSZ-küldöttség Budapesten. = Új Magyarország, márc. 1./
1993. március 26.
Németh Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője visszautasította Bauer Tamás, az SZDSZ kül- és kisebbségpolitikai szakértője Békés határmódosítás? címmel, a Magyar Hírlapban /márc. 10./megjelent írását. Bauer Tamás azt állította, hogy a magyar kormány és az MDF határmódosításra törekszik, továbbá a magyar kormánypolitika ellentétes a határon túli magyarok törekvéseivel. Németh Zsolt leszögezet, hogy a hivatalos magyar külpolitika számos alkalommal kinyilvánította, hogy semmilyen határmódosítást nem kezdeményez. A határok sérthetetlensége helyet kapott a magyar-ukrán alapszerződésben. Németh Zsolt nem ért egyet Bauer Tamással, aki szerint a magyar külpolitika konfrontációra törekszik. A határon túli magyarok túlnyomó többsége támogatja a magyar kormány hivatalos álláspontját a határkérdésben. /Németh Zsolt: A liberálisok és a határkérdés. = Magyar Hírlap, márc. 26./
1993. április 17.
Nagykanizsán ápr. 17-én a városért és Délnyugat-Magyarországért létrehozott alapítvány szervezett fórumot, ahol Jeszenszky Géza külügyminiszter tartott előadást, jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének elnöke és Pozsonyec Mária, a Muravidéki Magyarok Érdekközösségének elnöke. Jeszenszky Géza kifejtette: a Kárpát-medencében 75 év óta hol tudatos, hol lappangó asszimiláció folyik. A magyar kormány alapelve a lehető legjobb viszony megteremtése a hét szomszéd országgal. Jeszenszkyhez hasonlóan Markó Béla is hangsúlyozta, hogy a megmaradás hatékony eszköze az autonómia. Többször kell találkozni a különböző tájakon élő magyaroknak. Romániával ellentétben Kárpátalján szabadon lenghet a magyar lobogó, mondta Fodó Sándor. Kárpátalján ma már nem a diktatúra és az elnyomás jelenti a veszélyt, hanem a súlyos gazdasági válság, hangsúlyozta. A Mura vidékén mindössze tízezer magyar él, a szlovén többség féltőn gondoskodik róluk, számolt be helyzetükről Pozsonyec Mária. /L. P.: Közös föllépés. = Új Magyarország, ápr. 19./
1993. április 19.
Az Országgyűlés meghívására ápr. 19-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett az RMDSZ szenátusi és képviselőházi frakciójának küldöttsége. A Markó Béla elnök által vezetett 32 fős delegáció találkozott Antall József miniszterelnökkel, Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével és Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével. Markó Béla cáfolta a román sajtókommentárokat, hogy összmagyar találkozó zajlana Budapesten. Mi egy másik ország törvényhozó testületének vendégei vagyunk, mondta, ugyanakkor egy nemzethez tartozunk. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ saját céljait valósítja meg, céljai elérésében elvárja a magyar kormány és a pártok segítségét. Az RMDSZ-nek egyúttal szüksége van a különböző európai fórumokon való jelenlétre. - Markó Béla a magyar kormány egyik legfontosabb intézkedésének nevezte a Duna Televízió beindítását. /Dési András: Az RMDSZ üdvözli a Duna TV beindítását. = Népszabadság, ápr. 20./ Antall József hangsúlyozta, hogy a kormányzatot alkotmányjogi előírások kötelezik a határon túl élő magyar kisebbségekkel való törődésre. Rámutatott arra, hogy valamennyi fórumon támogatják Románia európai integrálódását, feltételezve az emberi jogok és a kisebbségvédelem nemzetközi normáinak betartását. /RMDSZ-törvényhozók a parlamentben. = Magyar Nemzet, ápr. 20./
1993. május 24.
Magyarország nem adott engedélyt arra, hogy Iliescu elnök a magyar légtéren át repüljön Zágrábból Belgrádba, jelentette a Tanjug, a Tineretul Liber román lapra hivatkozva. A román illetékesek valóban kértek átrepülési engedélyt, azonban a kérelemtől elálltak, amikor a magyar szervek arra emlékeztették őket, hogy az úthoz az ENSZ BT szankciós bizottságának engedélyére van szükség, reagált a hírre Hermann János külügyi szóvivő Budapesten. A magyar kormány megadta volna az engedélyt. /Iliescu előtt zárva maradt a tér. = Népszava, máj. 24./
1993. május 25.
Sütő András Csoóri Sándorhoz írt nyílt levelében kiállt a Duna Tv mellett, köszönve annak beindítását. Aggodalomra ad okot a Duna Tv elleni rágalmazás, és főleg Csoóri Sándor személye elleni mocskolódás, fölháborító az irracionális gyűlölet. Kik lehetnek azok, akiknek ennyit ér a kisebbségi magyar nemzeti közösségek ügye? A magyar sajtóban olvasható olyan vélemény, hogy a szomszédos országokkal megromlott viszonyért a magyar kormány a felelős. Ezt a vélekedést Sütő András elutasítja. /Magyar Nemzet, máj. 25./
1993. június 18.
Az oktatási bizottságban dolgozó RMDSZ-képviselők - Nagy Benedek, Németh János, Rákóczi Lajos és Asztalos Ferenc képviselő, valamint Magyari Lajos szenátor - munkalátogatáson voltak Budapesten. Találkoztak az Országgyűlés oktatási bizottságával. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az oktatási törvénytervezetről. Az RMDSZ küldöttségének tagjai elmondták, jól jött a magyar kormány részéről érkező anyagi, szellemi és erkölcsi támogatás az erdélyi magyar iskolarendszer talpraállítására. /Abafái R. István: Nemzetiség ? katedrán és iskolapadban. Asztalos Ferenc képviselő magyarországi útjáról. = Orient Expressz (Bukarest), jún. 11./
1993. július 6.
Neumann Ottó a lap szellemiségének megfelelően támadta magyar kormányt. Szerinte Meciar és Iliescu nem jutott volna a kisebbségi kérdésben konszenzusra, "ha Magyarország vezetői nem fordítottak volna hátat arisztokratikus gőggel mindkét szomszéd állam hivatalosságainak." /Neumann Ottó: A pótcselekvések ideje lejárt. = Magyar Hírlap, júl. 6./
1993. július 30.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Bálványoson kifejtette, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozásnak adnak elsőséget, mert így Magyarország hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi fórumokon a határokon túli kisebbségek érdekében. A román-magyar kapcsolatok nem elsősorban a magyar kormánynak felróhatóan rosszak. A magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód Romániában nagyon nehezen teszi lehetővé, hogy javuljon a két ország közötti kapcsolat. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a végső szót az RMDSZ-nek kell kimondani. /Gazda Árpád: Az RMDSZ térfelén a labda. Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./
1993. augusztus 18.
Aug. 1-10-e között tartották Veszprémben a második Magyarságismereti Tábort. A rendezők a szomszédos országokból több mint száz diákot és pedagógust hívtak meg. A veszprémi táborozókat üzenetben üdvözölte Jeszenszky Géza külügyminiszter. A lap közölte az üzenet szövegét. Jeszenszky Géza jelezte, hogy idén nem tud jelen lenni és beszélgetni a megjelentekkel, mint azt tavaly tette. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány támogatja a magyar nemzetnek az országhatárokon kívül rekedt tagjait abban a jogos küzdelemben, amit nyelvük, kultúrájuk és magyarságtudatuk megőrzéséért folytatnak. Magyarország kész szomszédaival államközi szerződéseket kötni. Azon országok esetében, ahol magyar kisebbségek, nemzetrészek vannak, ott a szerződésnek a magyar közösség jogainak garantálását is tartalmaznia kell. A román-magyar tárgyalásokban az RMDSZ igényét figyelembe veszik. Ha bármely ország kész azokat a biztosítékokat megadni, amiket az ott élő magyarok igényelnek /önkormányzat, iskolarendszer megőrzése, keresztnév- és helynévhasználat, a decentralizáció, az arányos képviselet minden szinten stb./, akkor lehet jó szerződést kötni. Magyarországnak nincs határvitája egyetlen szomszédjával sem, nincs területi követelése. /Jeszenszky Géza üzenete a veszprémi táborozókhoz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./
1993. augusztus 19.
Az erdélyi történelmi magyar egyházak vezetői közös levelet intéztek Antall József miniszterelnökhöz a Duna Televízió ügyében. Örömmel üdvözölték az adás indítását, ugyanakkor megdöbbenéssel, felháborodva értesültek arról, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna TV megszüntetését, illetve annak anyagi támogatásának megvonását kívánják. /Pesti Hírlap, máj. 14./ Az SZDSZ vezetői válaszoltak erre, kérve az Erdélyi Naplót közölje levelüket: magyarázkodtak, ők mindig is fontosnak tartották a tévé létrehozását, csak a magyar kormány által kialakított megoldási mód ellen protestáltak, hogy nem terjesztettek elő alternatívákat. Jobbnak tartanák, ha a közszolgálati televízió műsorai jutnának el a határokon túlra is. /Mindkét levelet közreadta: Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 19./
1993. augusztus 21.
Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával, Teodor Melscanuval, és tájékoztatta őt, hogy a magyar kormány bármely tagjának részvétele Horthy Miklós újratemetésén szigorúan magánjellegű. /Jeszenszky és Melscanu beszélgetése. Telefonon a temetésről. = Pesti Hírlap, aug. 21./
1993. augusztus 23.
Traian Chelebelu elnöki szóvivő sajtótájékoztatóján külön foglalkozott a neptuni találkozóval. Cáfolta, hogy titkos tárgyalások lettek volna, a találkozót párbeszédnek mondta. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány elhatárolódik a "szélsőséges és revizionista jellegű" rendezvényektől. /Budapest határolódjon el a revizionistáktól. = Népszabadság, aug. 23./
1993. szeptember 10.
Szept. 4-én Kenderesen újratemették Horthy Miklós volt kormányzó, a felesége és Miklós fia hamvait. Az előző napon tiltakozó gyűlést szervezett a Demokratikus Charta. Románia és Szlovákia revansista, revizionista vágyak felélesztésével vádolta a magyar kormányt. Hatalmas tömeg, mintegy ötvenezer ember vett részt a temetésen. Három órával a temetés előtt a tömeg végeláthatatlan sorokban áramlott a temető felé. Árulták emlékiratait /Horthy Miklós: Emlékirataim /Európa Kiadó, Budapest, 1990/ és a kormányzó fényképét is. Tengerésztisztek és helyi fiatalok álltak díszőrséget. Magánemberként megjelent több miniszter /köztük Für Lajos honvédelmi és Boross Péter belügyminiszter/, továbbá közéleti személyiségek is. Képviseltették magukat a határon túli magyarság szervezetei is. Beszédet mondott a 92 éves Kéri Kálmán /a kormányzó egykori tisztje/, Horthy István özvegye és az unoka, ifj. Horthy István. A beszédek kiegyensúlyozottak voltak. Az egyházi szertartást Kocsis Elemér debreceni református püspök /Horthy és fia hamvainál/, illetve Seregély István római katolikus egri érsek /Horthy feleségének hamvainál/. /Indig Ottó: Ott voltunk Kenderesen Horthy Miklós újratemetésén. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 16./ A szlovák kormány magyarázatot kért arra, amiért hat miniszter nem hivatalosan részt vett a temetésen. Horthy Miklóst a háború után nem, állították bíróság elé, hangsúlyozta Sylvester Lajos. A budapesti zsidók gettóba szállításának megakadályozásáért a háború után a Zsidó Világszövetség köszönetet mondott Horthynak. Portugáliai kastélyát gazdag amerikai zsidók segélyezték. Horthy nem volt Tiso. Antonescu sem volt. Ez kiderül például a Hitler hatvannyolc tárgyalása /Magvető, Budapest, 1983/ című kötetből is. Mindaddig, amíg az anyanyelv tiltásáért kell rettegni, a nemzeti önazonosságot kell védeni, addig képzetben mindig "újratermelődik" a "horthyzmus" ? írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Horthy Miklós fehér lova. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./
1993. szeptember 15.
A két külügyminiszter a tanácskozás után összegezte az eredményeket. Melescanu történelmi eseménynek nevezte a találkozót, ahol szó volt a kisebbségekről is, megállapodtak, hogy a jövőben szimpóziumokat szerveznek a kisebbségek státusáról. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a jó viszony kialakítása a magyar kormány régi törekvése. Megállapodtak abban, hogy meg kell szüntetni a határoknál a sorbanállást, két új határátkelőhelyet nyitnak meg /Battonya-Méhkerék, Tornya-Nagyszalonta/, de továbbiakra is sor kerül. A tankönyveket szakértők közreműködésével felülvizsgálják, a diplomákat kölcsönösen el fogják ismerni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza külügyminiszter Temesvárról visszautazott Bukarestbe, ahol ismét tárgyalt Melescanu külügyminiszterrel, majd közös sajtóértekezleten értékelték a magyar fél romániai látogatását. Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ragaszkodik a kolozsvári konzulátus felállításához. Biztosítani kell az anyanyelvi képzést. Melescanu bejelentette, hogy két vegyes találkozót is rendeznek a kisebbségi kérdés tárgykörében, melyen feltérképezik a problémákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban Jeszenszky Géza hangsúlyozta: a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik. Magyarországnak nincsenek területi követelései Romániával szemben. A kisebbségi garanciákat meg kell teremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. /cseke-nagy): Jeszenszky romániai látogatása. = Magyar Nemzet, szept. 20./
1993. szeptember 15.
Jeszenszky Géza szept. 17-én vidéki körútra indult, melynek első állomása Marosvásárhely volt. Tárgyalt a megyei prefektussal, Nagy Győző polgármesterrel, majd a Kultúrpalotában a helyi értelmiségiekkel és politikusokkal találkozott. Rövid beszédében utalt "az érzelmek tomboló diktatúrájára". A tolerancia és az együttélés történelmi hagyományai alapján ez a város és Erdély általában példát mutathat a térségnek és Európának. Jeszenszky találkozott az RMDSZ képviselőivel, volt a Bolyai Farkas Líceumban, ahol könyveket adott át a könyvtárnak. Megkoszorúzta az 1989-es decemberi hősök és az 1848-49-es székely vértanúk emlékművét, megtekintette a Teleki Tékát és a Vártemplomot, este Sütő Andrást látogatta meg. /Bögözi Attila: Magyar külügyminiszter a székely fővárosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18-19.,Simon Ernő: Jeszenszky Géza Marosvásárhelyen. = Magyar Nemzet, szept. 18./ Marosvásárhelyen a külügyminiszter a Kultúrpalotában meghallgatott több fölszólalást. A Nagy Románia párt helyi elnöke, Adrian Moisoiu felszólalásában követelte: "Ne avatkozzon be kívülről senki Maros megye problémáiba és mi meg fogjuk találni a modellértékű Európába vezető utat." A Román Nemzeti Egységpárt helyi elnöke, Ioan Judea, aki az 1990-es marosvásárhelyi pogrom idején Marosvásárhely polgármestere volt, bírálta a magyar kormányt, majd átadta Jeszenszkynek magyargyalázó, rágalmazó művét /Tg.-Mures - cumpana lui Martie/, a magyar külügyminiszter azonban feloldotta a feszültséget. A külügyminiszer Marosvásárhelyen ellátogatott az RMDSZ helyi székházába is, majd fölkereste a Bolyai Farkas Líceumot, a Teleki Tékát, este pedig Sütő Andrást. /Bögözi Attila: Szót lehet érteni, ha van jó szándék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./
